Kötetborítók

Érdekes szolgáltatást nyújt a LibraryThing oldal, melyen több mint 280 Beckett kötet adata szerepel, persze van közötte, ami többször szerepel. Egyes kötetekre kattintva számos kiadás borítóját lehet megtekinteni. Alább csak néhány példa.

• Godot-ra várva - megnézem
• Ó, azok a szép napok! - megnézem
• A játszma vége - megnézem
• Molloy; Malone meghal; A megnevezhetetlen - megnézem
• Proust - megnézem

A Godot új fordítása

A Nagyvilág folyóirat augusztusi számában megjelent Pinczés István új Godot-ra várva fordítása, mely az angol változaton alapul. A fordítás híre már 2008-ban napvilágot látott (Godot-ra várva - újratöltve), de a Kalligram kiadása azóta sem jelent meg. A műfordításon kívül Beckett újratöltve - Az angol Godot-ra várva címmel egy cikk is olvasható a fordításról, illetve több fénykép is megjelent Beckettről a folyóiratban. A Nagyvilág augusztusi száma még kapható az újságárusoknál. A Nagyvilág honlapja.

Chamfort modorában

Beckett 1975-76-ban készítette el nyolc Chamfort átiratát. Chamfort vagyis Nicolas-Sébastien Roch, XVIII. századi francia író volt. (Chamfort szócikk az angol Wikipédián)

Vivre est une maladie dont le sommeil nous soulage toutes les seize heures. C’est un palliatif; la mort est le remède.

Az élet betegség, melyből tizenhatóránként folyton kigyógyít minket az álom. Tüneti kezelés; valódi gyógyszer a halál.

Sleep till death
healeth
come ease
this life disease

hunyni míg a vég
kiegyenesít
s jobblétre vált
életet s halált

Forrás: Versek. Angol, francia, magyar nyelven. Bp.: Orpheusz-Új Mandátum, 1996. Fordította: Báthori Csaba

Godot-ra várva Debrecenben

A debreceni Csokonai Színházban 2010. szeptember 10-én, pénteken, 19 órai kezdettel mutatják be Pinczés István rendezésében Beckett Godot-ra várva című művét.

További információk:

• Port.hu
• Csokonai Színház, Debrecen

Frissítés: Godot-ra vártak Debrecenben (fénykép a felolvasásról)

Kermode Beckettről (1962)

Egy kritikusi vélemény (részlet)

"Annak kifejezése, hogy nincs mit kifejezni, nincs mivel kifejezni, nincs miből kifejezni, nincs erő kifejezni, nincs vágy kifejezni, együtt avval a kötelességgel, hogy ki kell fejezni..."

Mivel úgy érzi, hogy valójában ez a művészet, Beckett - ugyan ki más? -, mint maga mondja, az olyan írásra szavaz, mely elhagyja a lehetséges szintjét, mert "belefáradt annak nyomorult kis vállalkozásaiba". Hugh Kenner idézi ezt, s jelzi, hogy tulajdonképp egyetért vele. Közelebbről - jelzi Kenner - Beckett úgy szabadul meg a Joyce-tól való továbblépés problémájától, hogy elveti az elbeszélés hagyományát "idióta konzisztenciájával" együtt, és egészen addig finomítja a regényt, ahonnan nyilvánvalóan képtelennek tűnik a továbblépés, ha eltekintünk attól, hogy az írás az életben maradást jelenti, és attól, hogy mindannyian gyáván és önmagunkat becsapva azt hisszük - mint Beckett fogalmazta Proustról szóló könyvében -, hogy jobban járunk, ha életben maradunk.

Forrás és a cikk folytatása: Frank Kermode: Egy kritikusi vélemény. (1962) - In: Mi a modern? Tanulmányok. - Bp.: Európa Könyvkiadó, 1980. - p. 153-156.

A mottóul választott részlet Beckett Három párbeszéd Georges Duthuit-val című tanulmányából származik, mely 1949-ben jelent meg a transition folyóiratban.

Frank Kermode (1919-2010)

Elhunyt Frank Kermode angol irodalomkritikus, aki többek között Beckettről is írt. Az alábbi idézet viszont a Shakespeare kora című kötete kapcsán jelent meg.

"Frank Kermode Nagy-Britannia klasszikussá vált irodalomkritikusa, számos amerikai és európai akadémia tagja, számos város díszdoktora, cambridge-i professzor, érdemei elismeréséül 1991-ben lovaggá emelték. Gazdag munkásságának tetőpontja ez az igazgyöngyszerűen nemes, kitisztult, tényekben vitathatatlan alkotás, amely szakembereknek, laikusoknak, érdeklődőknek elmeséli, megmagyarázza egy századokkal korábban született zseninek életkörülményeit, korát, a körülötte zajló világot társadalmával, kultúrájával, mindennapi életével, borzalmaival és kulturáltságával együtt." - Forrás: H. Haraszti Éva: Shakespeare kora. Klió 2005/2.

Magyarul megjelent kötetei

• Mi a modern? Tanulmányok. (Vál., ford., a jegyzeteket és az utószót írta: Takács Ferenc.) - Bp.: Európa Könyvkiadó, 1980. - (Modern könyvtár; 418.)
• Shakespeare kora. Bp.: Európa Könyvkiadó, 2006.

Beckettről írt, magyarul megjelent tanulmányai

• Beckett. (1960) = Mi a modern? Tanulmányok. - Bp.: Európa Könyvkiadó, 1980. - p. 134-143. - (Modern könyvtár; 418.)
• Beckett-ország. (1964) = Mi a modern? Tanulmányok. - Bp.: Európa Könyvkiadó, 1980. - p. 143-152. - (Modern könyvtár; 418.)
• Egy kritikusi vélemény. (1962) = Mi a modern? Tanulmányok. - Bp.: Európa Könyvkiadó, 1980. - p. 153-156.

Meglehetősen jó nőkről álmodom

Felkerült a Wikipédiára egy új szócikk, mely a Meglehetősen jó nőkről álmodom (Dream of Fair to Middling Women) című Beckett regényről szól. A szócikk itt olvasható.

Egy rövid részlet a regényből Romhányi Török Gábor fordításában.

"Most, a nap végeztével, Belacqua a hatalmas erőt sugárzó, mélykék tengert nézi, egyedül van a középső fedélzeten. Most meg mit kezdjünk vele, ha korrektül járunk el, akkor szerintünk mit gondol éppen? Először is, természetesen, előre mozog, akár a kartéziánus földgolyó, a mozgó hajóval, aztán pedig a saját számlájára, egyedül a szeles hajóorrban. Biztonsággal nem mehet tovább. A jobb menetirány felé dől, vagyis a szárazföld felé, ha a szárazföld a mozgó hajó jobb oldalán van, a vízsivatagot kémlelve, a távoli bójákat. Beachy Head volt-e, vagy Isle of Wight, Land's End, vagy a tragikus világítóhajók, amelyek a távolban, a nyílt tenger határán horgonyoztak, netán a homokpadokon rögzített világítóbóják? Vörösek, zöldek és fehérek voltak és a szívéig hatoltak, arra indítva őt, hogy ajakkal és homlokkal mélyen a tengeri tajték fölé hajoljon. Ha beleesnék, és ez könnyen előfordulhatna, gondolta nehéz szívvel és rajtam múlna, hogy ki tudnék-e úszni az egyik olyan fényig, amely látszik innen - honnan is tudnám, hogy ott szárazföld van, a tenger magassága miatt nem látnék fényt, bizonyára megfulladnék rémületemben."