Beckett Collection (University of Reading)

James Knowlson professzor - egyben Beckett életrajzírója - 1971-ben szervezett egy kiállítást a Readingi Egyetemen. Ez lett az alapja a világ jelenleg legnagyobb Beckett-gyűjteményének, mely több mint 500 Beckett-kéziratból áll.


Korábbi bejegyzés a témában:

• A Readingi Egyetem Beckett Gyűjteménye

Compagnie Maguy Marin (Fr): May B

Maguy Marin legjelentősebb művéből, a May B.-ből (1981) hiányzott mindenfajta hagyományosan táncnak tekinthető mozdulat. A Beckett-írások ihletésére született előadás ugyanis az emberi lét perifériájáról, a vegetálás szintjén élők közösségéről tudósított kíméletlen nyersességgel, a szépítés, az esztétizálás, a stilizálás legkisebb engedménye nélkül.

Az előadások helyszíne: Trafó
Időpont: 2013. május 10. 20:30 és 2013. május 11. 20:30



Forrás és további információ a Trafó honlapján olvasható.

Beckett kiállítás a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

A budapesti Ír Nagykövetség Beckett-kiállítása lesz megtekinthető a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, melyet 2013. április 18-20. között rendeznek meg a Millenárison. A kiállítás a D épület galériájában lesz megtekinthető.

A könyvfesztivál honlapja - A könyvfesztivál programja
Update: Nagy László két fényképe a kiállításról.

Klubrádió: Klubdélelőtt (Kun Zsuzsa)

Klubrádió: Klubdélelőtt (Kun Zsuzsa)
2013. április 13.

9:00-9:30 Beckett "Az utolsó tekercs" című monodrámájában a darab főhőse egy olyan férfi, aki minden évben a születésnapján magnóra mondja az elmúlt év eseményeit. Lukáts Andor, aki nemrégiben ünnepelte a hetvenedik születésnapját és ennek a darabnak a szereplője, most a mikrofonba meséli el az elmúlt egy évét.

Csereelőadásokat mutat be a prágai és a kolozsvári színház

Az évfordulók jegyében működik együtt a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Prágai Nemzeti Színház. Az évfordulók jegyében 2013. április 13-án – Samuel Beckett születésnapjának 107. évfordulóján –, este 7 órától, illetve 14-én délután 5 órától, a Prágai Nemzeti Színház Godot-ra várva című, Michal Dočekal rendezte előadása lesz látható a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében. Az információ forrása és a cikk folytatása itt olvasható.

Jön az Echo's Bones

1933-ban a Chatto & Windus adta ki Beckett More Pricks Than Kicks című, tíz elbeszélésből álló kötetét. E kötethez eredetileg tartozott egy tizenegyedik elbeszélés is Echo's Bones (A visszhang csontjai vagy Visszhangcsontok) címmel, mely nem keverendő össze Beckett azonos időszakban született és azonos című versével. Az elbeszélés Charles Prentice, a Chatto szerkesztőjének javaslatára született, aki Beckett-től "További 10.000 szót, vagy legalább 5.000-et" kért, melyet Beckett teljesített, azonban végül mégis az eredeti formában lett publikálva a kötet. Most úgy tűnik, hogy idén júniusban elsőként kerül a boltokba a mű, melyhez Dr. Mark Nixon Beckett-kutató írt bevezetőt.

További információk: Echo's Bones / Samuel Beckett a Grove/Atlantic oldalán.

Update (2013.06.01): Úgy fest, hogy a kötetre egy kicsit tovább kell várni, mivel a Grove/Atlantic honlapja mostanában már 2013. novemberi megjelenést jelez.
Update2 (2013.07.04): Mostanra a Grove/Atlantic honlapja szerint a kötet csak 2014. júliusában fog megjelenni.

Leslie Hill: Fikció, mítosz és azonosság - Samuel Beckett regénytrilógiájában

Samuel Beckett trilógiájának - Molloy – Malone meghal – A megnevezhetetlen – kritikai fogadtatása gyakorta rámutatott a tényre, hogy e regények milyen mértékben hozzák létre önmagukat tulajdon fikcióik tagadásaként, valamint elbeszélői impulzusaik fokozatos csillapításaként. Gyakran éreztem, hogy e folyamat megkísérli a trilógia beszélő hangját megfosztani minden fiktív én elbeszélés támpontjától, hogy a nyelven túli én élményéhez jusson el, nem is annyira leírhatatlan azonosságként, mint inkább – Olga Bernal szavaival - jelek támpontjától megfosztott tudatként. Ugyanez a kritikus írja néhány oldallal odébb:

„Nehéz, lehetetlen, általa „szenvedésnek” minősített vállalkozás, Beckett hősének e vállalkozása, amely abban áll, hogy minden fikción innen akarja megragadni az embert. Ez az oka annak, hogy képtelen eljutni a jelenvalósághoz, a létezéshez.”

E cikk célja ezen álláspont érvényességének vizsgálata, valamint igyekszik fényt deríteni a becketti fikció többértelműségére és különnemű összetettségére.

De mielőtt magukat a regényeket vennénk szemügyre, először is talán fontos volna megvizsgálnunk azt a különös tényt az író karrierjében fikciója szempontjából, amelyet a trilógia fényében a különnemű összetettség példás megnyilvánulásának tekinthetünk: vagyis a szerző elhatározását, hogy ettől kezdve idegen nyelven komponálja regényeit. Mert talán igaz, hogy számos kritikus gyakran és meggyőzően nyilatkozott Beckett-ről, mint saját szövegei briliáns fordítójáról, és a francia meg angol szövegváltozatok különböző tonalitásáról, de mindeddig elhanyagolták azon lehetséges hatás vizsgálatát, amelyet az új nyelv használata gyakorolt a becketti írásra.

A teljes cikk Romhányi Török Gábor honlapján olvasható