Elhunyt Harold Pinter

78 éves korban elhunyt Harold Pinter Nobel-díjas brit drámaíró, rendező - jelentette be december 25-én felesége Londonban. Az irodalmi Nobel-díjat 2005-ben ítélték oda neki. Drámáit az elmúlt évtizedekben folyamatosan játszották Magyarországon is.
http://www.netriport.hu/kultura/cikk/?id=3769

Romhányi Török Gábor: "...amíg el nem fogynak a szavak"

A XX. század, de talán minden idők, egyik legkülönösebb prózakölteménye Samuel Beckett trilógiája. Mintha az a tény is különösségét hangsúlyozná, hogy jóllehet a nagy nyugati kultúrnyelveken könyvtárnyi irodalmat írtak össze Beckett művéről, ám a trilógiáról viszonylag keveset értekeztek; magyarul persze egyáltalán nem. E különösség mögött messze elmarad az elméletek csökevényes, merev fogalmisága, gépies általánossága. A filozófiatörténet, nyelvészet, mélylélektan, vallástörténet, irodalomelmélet e műre alkalmazott terminusz technikuszai, elemzése megannyi mindössze önmagáról számot adó prekoncepció csupán, amely e mű ürügyén legföljebb önmagát fedezi föl újra, tulajdon premisszáit bizonyító konklúzióként. - Tovább »

Samuel Beckett interjúk

Beckett ritkán adott interjút, a Nobel-díj elnyerése idején is inkább elmenekült a nyilvánosság elől. A magyar nyelvű Beckett-irodalomban alig-alig van nyoma beszélgetéseknek Beckettel. Ezért is talán érdemes egy helyen összegyűjteni az elérhető forrásokat, melyek mindazokban a könyvtárokban elérhetők, ahol évekre visszamenőleg megőrzik a folyóiratokat. Az első interjú magyarul éppen tíz éve jelent meg a Nagyvilág folyóiratban.

Charles Juliet: Találkozás Samuel Beckett-tel. (Ford.: Török Gábor.) = Nagyvilág, 33. évf. 11. sz. (1988. nov.), 1644-1647. old. - A beszélgetést 1973. október 29-én folytatták és Juliet Recontre avec Samuel Beckett című kötetében jelent meg.

E. M. Cioran: Beckett. Néhány találkozás. = Magyar Napló, 8. évf. 4. sz. (1998. ápr.), 11-13. old. (Ford.: Bende József.)

Israel Shenker: Samuel Beckett. The New York Times, 1956. 05. 06. = Szellemidézés. Nagy Interjúkönyv 1859-től napjainkig. - Bp.: Biográf Kiadó, 1994. - 237-239. old. (Ford.: Merényi Ágnes.)

* * *

Charles Juliet Recontre avec Samuel Beckett című kötete, melyet az Éditions Fata Morgana adott ki 1986-ban, négy beszélgetést tartalmaz, melyeket 1968. október 24-én, 1973. október 29-én, 1975. november 14-én és 1977. november 11-én folytatták. A kötet újabb kiadása 1999-ben jelent meg, adatai itt megtekinthetők.

Mel Gussow: Conversations with [and about] Beckett című kötete 1996-ban jelent meg Londonban. - Bepillantás a könyvbe az Amazon.com oldalán.

* * *

Végül említsük meg azt az interjút, mely Edward Beckett-tel, az író unokaöccsével és irodalmi hagyatékának örökösével készült 1995. december 15-én és amely az Interneten is elérhető:

Mel Gussow - Edward Beckett: Makréla fehér Beaujolais-val. - PoLíSz, 2006. 3. sz. URL: http://www.krater.hu/krater.php?do=3&action=a&pp=732&kkulcs=edward

Megjegyzés: persze előfordulhat, hogy nem voltam elég szemfüles és nem sikerült emlékeimből és a magyar bibliográfiából összeszedni a cikkeket, de ha időközben kiderül, hogy valamelyik kimarad, pótolni fogom.

Carlton Lake gyűjteménye

Carlton Lake gyűjteményének leltára
a Harry Ransom Humanities Research Centerben

Készítette: Lake, Carlton
Cím: Carlton Lake francia kézirat gyűjteménye
Eredeti cím: Carlton Lake Collection of French Manuscripts
Gyűjtemény: The University of Texas at Austin, Harry Ransom Humanities Research Center

• 8, eredeti kézirat / vázlatok és módosítások, 7 old. 4 lapon; 2 gépirat kézzel írt módosításokkal, 1-1 old.; indigómásolat a gépiratról, 1 oldal, 1981, dátum nélkül -- 17.3
• Cascando: Ouvrage radiophonique pour musique et voix, musique Marcel Mihalovici, paroles Samuel Beckett [Cascando: rádiójáték, zenére és hangra, zene Marcel Mihalovici, szöveg Samuel Beckett], indigómásolat a gépiratról kézzel írt módosításokkal, benne levelél John Fletchernek, 9 old., dátum nélkül -- 18.8
• Ceiling, eredeti kézirat, aláírt / jegyzetek és módosítások, 8 old. 5 lapon; 3 gépirat, aláírt, kézzel írt módosításokkal, 1-1 old., 1981, dátum nélkül -- 17.1
• Collected Poems, 1930-1978 [Összegyűjtött versek, 1930-1978], javított hasáblevonat, dobozolt, dátum nélkül -- bv3
• Collected Shorter Prose, 1945-1980 [Összegyűjtött rövid prózai írások 1945-1980], javított hasáblevonat, dobozolt, dátum nélkül -- bv4
• Company [Társaság], gépirat / töredék kézzel írt módosításokkal, 2 old., 1979 -- 17.2
• Fin de partie [A játszma vége], az 1970-es John Fletcher és Beryl Fletcher által szerkesztett kiadás nyomtatott szövege Beckett annotációival, dátum nélkül -- 17.4
• [Ill seen ill said] [Rosszul látom rosszul mondom], gépirat, aláírt / töredékek kézzel írt módosításokkal, 5 old., 1981 -- 17.5
• Molloy, indigómásolat a gépiratról / nem teljes, kézzel írt javításokkal, néhol Mania Péron kézírásával (211-224. old.), dátum nélkül -- 17.6
• [Mongrel mime for one old small (M)], eredeti kézirat, aláírt, módosításokkal, 3 old.; gépirat, aláírt / nem teljes, kézzel írt módosításokkal, 1 old., 1983? -- 17.7
• [Murphy], gépirat / nem teljes, kézzel írt javításokkal; francia nyelven, 14 old., dátum nélkül -- 17.8
• Solo, gépirat, aláírt, kézzel írt módosításokkal, 4 old., dátum nélkül -- 17.9
• Texte pour rien - I [Semmi szöveg - I.] ("Conte" címmel), indigómásolat a gépiratról kézzel írt módosításokkal, ráírva "a Mania,” 6 old., 1951 -- 17.10
• Textes pour rien [Semmi szövegek], fénymásolatok a második jegyzetfüzet átirataiból, a Reading University Library-ből, 36 old., dátum nélkül -- 17.11
• Trois poemes par S. Beckett [S. Beckett három költeménye], eredeti kézirat, 2 old., dátum nélkül -- 17.12
• [Cím nélküli monológ] "On my way here I said...", eredeti kézirat, aláírt, 1 old.; eredeti kézirat, 1 old., [1983?] -- 17.14
• [Watt], indigómásolat a gépiratról / töredékek kézzel írt kiegészítésekkel, dátum nélkül -- 17.13

Megjegyzés: a leírás egy korábbi, azóta megszűnt oldal alapján készült. Jelenleg a gyűjteményről szóló információk ezen az oldalon találhatók: http://www.lib.utexas.edu/taro/uthrc/00011/hrc-00011.html

Godot-ra várva - újratöltve

A Godot-ra várva első fordítása a Nagyvilág folyóirat 1965. évi 8. számában jelent meg Kolozsvári Grandpierre Emil fordításában. A kötet végén a szerzőkről írt rövid összefoglalóban a következő olvasható "Samuel Beckett színművének fordítása a francia eredeti alapján készült. Francia címe: En attendant Godot. Megjelent a Les Editions de Minuit kiadásában (1952, Párizs)." - De ez így nem teljesen igaz...


A "francia eredetiből" történő fordítás ellenére az utóbbi időben két cikk is napvilágot látott, mely a fordítás hibáira hívják fel a figyelmet. Az elsőt Molnár Zsófia írta ("Hiába, nem megy", Magyar Narancs, 2006. jún. 29.), a másodikat Pinczés István (Két Godot-ra várva, Színház, 2008. ápr.). A két cikk egyetért abban, hogy Kolozsvári Grandpierre Emil fordítása nem a legjobban sikerült és immár több mint 40 éve mindenki így olvassa magyarul Beckett legismertebb művét. Elgondolkodtató, hogy ezidő alatt hányan olvasták már a félrefordításoktól hemzsegő fordítást és hányan tanulták és szerették, illetve nem szerették meg a darabot, melynek kezdetektől vannak ellenzői...

Hamarosan azonban eloszlik a homály és Pinczés István fordításában megjelenik újra a Godot-ra várva a Kalligram Kiadó gondozásában. Gyaníthatóan az új fordítás megjelenését követően nem várható olyan vita, mint 1965-ben a Nagyvilág hasábjain, de ha nem is kezdenek többen elmélkedni azon, hogy mennyire "gyenge és ellenszenves művecske ez", azért jó lesz egy korrektebb fordítást elolvasni, illetve újraolvasni.

Pinczés István említi cikkének végén, hogy saját fordítása "hamarosan megjelenik a Kalligram Kiadó gondozásában". Legújabb információim szerint a Kalligram idén már nem, de jövőre mindenképpen kiadja a Godot-ra várva új fordítását. ;-)

Addig is egy kis olvasnivaló: Pinczés István cikke online is elérhető a Színház folyóirat honlapján.

Godot-ra várva előadások

Elkészült egy táblázat, amely több Godot-ra várva előadást tartalmaz. Valószínűleg az összeset összeszedni lehetetlen lenne, de ez a kis lista, mely több nyelven is elérhető, több mint 100 előadást tartalmaz.

» Godot-ra várva előadások táblázata

A Readingi Egyetem Beckett Gyűjteménye

A Readingi Egyetemen található a világ legnagyobb Beckett-gyűjteménye (Beckett Collection). A gyűjtemény alapja az 1971-ben az egyetemi könyvtárban létrejött kiállítás, melyhez Beckett és barátai, illetve csodálói adományoztak anyagokat. A gyűjtemény később gyorsan fejlődött, többek között azáltal, hogy Beckett is folyamatosan adományozott anyagokat egészen 1989-ben bekövetkezett haláláig. Az állomány adományozás és vásárlás útján is folyamatosan bővül.

Tartalma:

• több mint 600 kézirat, gépirat és másolatok Beckett műveiről, műterveiről és jegyzeteiről. Beckett kéziratos jegyzetfüzetei számos ötlettel az 1930-as évek elejéről. (A gyűjteményből kikért anyagokat a használók csak másolatban kaphatják meg, az eredeti példányok nem hozzáférhetők.);
• levelezések, többek között 200 tétel Ruby Cohnnal, 120 tétel a díszlettervező Jocelyn Herberttel és 70 tétel Beckett szeretőjével, Pamela Mitchellel az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején folytatott levelezéséből;
• színházi anyagok, melyek több mint 680 Beckett-előadáshoz kapcsolódnak (programfüzetek, beszámolók, egyebek);
• közel 500 kiadás Beckett műveiből több mint 20 nyelven - legtöbbjük elérhető a Special Collection Service G7-es termében;
• közel 1000 tanulmány és életrajzi mű - legtöbbjük elérhető a Special Collection Service G7-es termében;
• egyéb nyomtatott anyagok, köztük 1500 cikk és cikkmásolat Beckettről kb. 170 folyóiratból és több mint 40 disszertáció;
• több mint 2500 cikk-kivágat, melyek Beckettről szólnak, kb. 50 plakát Beckett előadásairól, több mint 500 fénykép, audiovizuális felvételek és más érdekességek.

További információk:

• Több mint 5000 katatógustétel az Unicornban (az egyetem katalógusában), köztük valamennyi kézirat, a legtöbb könyv és színházi anyagok;
• A kéziratok és gépiratok leírásáról lásd: Beckett at Reading: catalogue of the Beckett manuscript collection at the University of Reading, [összeáll.] Mary Bryden, Julian Garforth, Peter Mills (Whiteknights Press and the Beckett International Foundation, 1998);
• James Knowlson: The Beckett Archive - In: As no other dare fail: for Samuel Beckett on his 80th birthday (John Calder, 1986);
• James Knowlson: Samuel Beckett : an exhibition (Turret Books, 1971).

Az információk forrása: Beckett Collection, URL: http://www.reading.ac.uk/special-collections/collections/sc-beckett.asp

Simon Critchley: Samuel Beckett trilógiájáról

A trilógiában az elbeszélés fáradhatatlanul üldözi a halál radikális ábrázolhatatlanságát, amelyet semmilyen elbeszélés nem tud utolérni. Mégis: és pontosan ez a paradoxon működik az egész becketti fikció tengelyében, mármint, hogy a trilógia éppen ezt a radikális ábrázolhatatlanságot akarja ábrázolni. Vagyis ábrázolások, képzetek sorozatát építi föl, hangok egész litániáját szólaltatja meg, neveket sorol fel, szereplőket mutat be, "haldoklók társaságát", akik és amelyek - Beckett-tel szólva - mind ott "forognak" a narratív hang vagy az éppen aktuális főszereplő körül. E forgás mutatja be a "küldötteket", sorolja az ismerős neveket: Molloy-t, de Dant is, Mellose-t vagy Mollose-t, Jacques Morant, Malone-t, Mahood-ot (de "Basilt és bandáját" úgyszintén), a nyomorékot és Wormot. Ám a trilógia más, korábbi "küldöttekre" szintén emlékezik: Murphy-ra, a Mercier-Camier "látszat-párra", "M" - el kezdődő angol-francia-ír nevek egész sorára (a Watt kivételével), amely név kezdőbetűje az "M" fordítottja és amelyre visszhangként Worm felel. - Tovább »

Előadás a Térszínházban

Talán nem a legeredetibb gondolat egy Beckettről szóló blognak a Godot-ra várva címet adni, de ez legalább közismert és jól megjegyezhető. :-) Stílszerűen legyen az első bejegyzés egy aktuális előadásra való figyelemfelkeltés:

Godot-ra várva
Tészínház, Budapest, 2008. november 10-11. 18:00

Két magunkfajta ember várakozik egy fa előtt. Egy útmenti fa előtt, és várják Godot-t. És Godot nem jön. Évezredek óta nem jön, csak üzen. Mégis várják őt, és mégis várnak rá, mert ez a várakozás maga az élet.

Dramaturg: Lukácsi Huba
Szcenika: Zanotta Veronika és Kovács J. István
Tevező: Perger László
Zene: Dénes Roland
Asszisztens: Szamosvári Gyöngyvér
Fordította: Kolozsvári Grandpierre Emil és Lukácsi Huba
Rendező: Bucz Hunor

Szereplők:
Vladimir - Balázsi István
Estragon – Kovács J. István
Pozzo – Nagy Zsolt
Lucky – Csuka János
Kisfiú – Patkós Bálint/Volner Richárd

Az alábbi oldalon további információk találhatók az előadásról, például fényképek és videó:
http://www.terszinhaz.hu/index.php?id=1607&cid=18819